A város az északról a Korponai fennsík, délről a Börzsöny szegélyezte festői szépségű
völgy ölén, az Ipoly két oldalán terül el.
Az első írásos említés Ipolyságról a 13.századból való egy IV.Béla által kiadott
oklevélben, ahol a telepulést SAAG néven említik. Ipolyság ebben az idoben Hont
vármegyéhez tartozott, amelynek akkori székhelye Hont vára volt.
|
Ipolyság kozigazgatási szerepének kezdete valójában a premotrei rend tevékenységének
idopontjával fugg ossze. A rend tagjai az 1238 koruli idoben Márton bán által alapított
kolostorban végeztek foként egyházi, de mint hiteles hely, világi szolgáltatásokat is.
Keletkezése óta a torok megszállás idejéig fontos szerepet toltott be mint hiteles hely
/kozépkori notariátus - locus exedibilis/ nemcsak Hont vármegye, hanem a szomszédos
megyék számára is. Egyházi anyakonyvet 1657-tol vezettek, világi /civil/ anyakonyv csak
1896.ban volt bevezetve. Ipolyság várossá fejlodésének jelei Zsigmond király
uralkodása alatt mutatkoztak, amikoris a király 1405-ben vásárnapi joggal, majd két
évvel késobb pallos joggal is felruházta a telepulést. Vámszedési joggal Ipolyság már
1266-tól rendelkezett.
A torok megszállás ideje alatt a 16. század felétol Hont vármegye nem rendelkezett
állando székhellyel, így uléseit tobbnyire Selmecbányán, Báton, Szebellén, Ipolynyéken
vagy Korponán tartották. A vármegye székhelye 1751- tol Kemence kozség lett, azonban
amikor 1806-ban leégett a kemencei megyeháza, Hont vármegye székhelyét Ipolyságra
helyezték át. Ipolyságnak ez a dontés rangot adott és elosegítette a telepulés
gazdasági, társadalmi és kulturális fejlodését. A város a vármegye kozigazgatási
kozpontja lett. Felépult az új megyeszékház, amit 1857 adtak át rendelkezésének.
1848 -tól a vármegyéket megye elnevezéssel helyettesítették.
Az osztrák-magyar kiegyezést után az 1867-es év bizonyos változásokat hozott Hont megye
kozigazgatási és teruleti elrendezésében. Az eddigi négy járással rendelkezo megye ot
járás teruletét tudhatta megáénenak a kovetkezo járási kozpontokkal: Ipolyság, Korpona,
Nagycsalomja, Bát és Szob. A járások jelentosége kitúnik a megyék kozigazgatási
szerepének alapelveiból. A megye legmagasabb rangú tisztségviseloje a foispán volt.
Ot az uralkodó nevezte ki ebbe a tisztségbe. A megye legfobb kollektív szerve a megyei
kozgyúlés volt, amely évente négy alkalommal ulésezett. Az uléseket az alispán vezette,
aki a megye legmagasabb választott kozméltósáda volt. A megyei kozgyulés határozatainak
tulajdonképpeni végrehajtói a járási hivatalnokok voltak, akik felettese a főszolgabíró
volt. Ez a kozigazgatási jogkori elosztás alátámasztja az akkori járások szerepének
fontosságát. Ez az időszak Ipolyság eddigi fejlődésében a legjelentősebbek közé tarozik.
|
|
fürdö
|
A monarchia szétesése és a Csehszlovák koztársaság létrejotte 1918-ban megmutatkozott a
megyék teruleti átrendezésében is. A trianoni szerzodés aláírásával 1920 július 4-én
Hont megye két részre szakadt. Nagyobb része Csehszlovákiához esett, a kisebbik terulet
pedig Magyarországhoz. Ipolyság ezzel határvárosként Csehszlovákia része lett.
Megmaradt viszont Hont megye székhelyének, egyúttal mint az ipolysági járás kozpontja is
egészen 1923 január 1-ig, a kovetkezo adminisztratív és teruleti reform bevezetéséig.
Ettól a naptól aztán Ipolyság megszunt megyei, ill. járási székhelyként létezni.
A kozigazgatás megyei rendszerének utolsó fejlodési szakasza 1919 és 1922 kozott
valósult meg. A 310/1922 sz. kormányhatározattal a torténelmi 16 megyét 6 úgynevezett
nagymegye váltotta fel. Ipolyságot a Zólyomi nagymegyéhez csatolták a járás székhelye pedig Korpona lett. Kozigazgatásilag a városban csak a korponai járási hivatal kirendeltsége /expozitúra/ maradt meg. Ez a rendszer 1927-ig mukodott, amikor aztán egy újabb kormányrendelettel a megyék végleg megszuntek, helyuket pedig a keruleti kirendeltségek foglalták el. A megyei tiszségviseloket járási vezetok váltottál fel, akik a kerulet irányítása alá tartoztak.
A muncheni egyezmény alapján 1938-ban Ipolyságot ismét Magyarországhoz csatolták.
A II.világháború után a nagyhatalmak 1945 augusztásában a trianoni szerzodés által
meghatározott határok visszaállításáról dontottek, így Ipolyság újra Csehszlovákia
része lett.
Ebben az idoszakban alakul ki a kozigazgatás intézményi rendszerének új formája, a
nemzeti bizottságok érája, minek kovetkeztében Ipolyságon is megalakult a Helyi Nemzeti
Bizottság. Folyamatosan megalakultak a város további intézményei is mint pl. a Városi
Kozmúvelodési Kozpont a Muszaki Szolgálatatások Uzeme és a Városi Konyvtár.
Városunk továbbra is a korponai járáshoz tartozott egészen 1949 január 1-ig, amikor
Ipolyság ismét járási székhely lett. Ez az idoszak 1960-ig tartott. Azóta a város
képviseloinek a mai napig sem sikerult visszaállítani az Ipolyságot méltán megilleto
járási székhellyel járó rangját.
Politikai dontések kovetkeztében a nyolcvanas években sor kerult a kisebb telepulések
osszevonására, ill. azokat egy nagyobb kozséghez vagy városhoz csatolták. Ennek a
folyamatnak a kovetkezménye, hogy 1980-ban Ipolysághoz csatolták Gyerk és Pereszlény
kozségeket, majd 1986-ban Temagot is. A rendszerváltozás után 1998-ban Gyerk újra
onállósult.
A társadalmi berendezkedésben, így a kozigazgatásban is lapveto változás állt be
1989-ben az ún. bársonyos forradalom kovetkeztében. A 369/1990 sz. torvény értelmében
megszúntek a nemzeti bizottságok és megalakultak az államigazgatás átalakított szervei,
a városokban és a flavakban pedig az onkormányzatok veszik kezukbe a telepulések
irányítását. Az elsó, igazán szabad választásokban városunk polgárai megválasztották a
városi képviselotestulet tagjait valamint a város polgármesterét. Városunk polgármestere
Dr.Zsolnay Erno lett, akit a polgárok az elkovetkezo választásokban 1994-ben és 1998-ban
is újraválasztottak. Az onkormányzatokrol szóló torvény értelmében létrejott a városi
hivatal, mint a képviselotestulet és a polgármester végrehajtó szerve. Megalakultak továbbá az onkormányzat további szervei is, mint a városi tanács és az onkormányzat szakbizottságai.
Az 1990-ben végrehajtott kozigazgatási reform keretében megalakultak a járási hivatalok
mellett múkodo korzeti hivatalok. Ipolyság a lévai járás korzeti hivatalának székhelye
lett. Ipolyság adott otthont a járási munkaugyi hivatal kirendeltségének és az adó
hivatalnak is. 1996-ban egy újabb kozigazgatási és teruleti reform kovetkeztében újabb
járások alakultak, számuk 79-re nott. Ipolyság és a vonzáskorébe tartozó telepulések
jogos kérését a járási székhely visszaállításáért városunkban az akkori kormányzat nem
akceptálta.
Jelenleg a kozigazgatási és teruleti reform elokészítésének újabb szakaszát éljuk.
A torvényalkotók a járási és keruleti hivatalok megszunését javasolják az
onkormányzatok jogkoreinek bovitésével és a másodfokú kozigazdatási intézmények
kialakításával.
A harmadik évezred kuszobén Ipolyság egy fejlett, demokratikusan és haladó szellemben
gondolkodó polgárokkal rendelkezo város, akik képesek és felkészultek - mint ezt már
elodeink is bizonyították az elmúlt évezredben - hogy városuk sorsát saját kezukbe
vegyék.
